Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának
Képviselője .

6/1999
Tisztelt Polgármester Asszony!

Kérésének eleget téve, előzetes véleményemet küldöm az alábbiakban a "Jegyzőkönyv a CASTRUM Leányfalu Kft. és Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete ad-hoc bizottsága közötti egyeztető tárgyalásról 1999. január 22-én" című iratról.
Ebben a formában aláírva ez az irat semmiképp sem kerülhet az ellenérdekelt fél kezébe!
A jegyzőkönyv természetesen nem tartalmazhat mást, mint ami történt, de azt félreérthetetlenül kell rögzítenie, különben megint kínlódhatunk, hogy nem úgy értettük.
Ha a jegyzőkönyv stílusát nem változtatják meg, akkor az ad-hoc bizottság külön határozati javaslatot terjesszen a Képviselő-testület elé, amiben a képviselők tételesen látják, melyik vitatott témában mit adtunk fel, és mit nyertünk meg, azaz minek az elfogadásáról döntenek.
A formai hiányosságok - melyet külső féllel létrejött aktus esetén feltétlenül mellőzni kell - közül a legfontosabb, mint ahogy Ön is észrevételezte, az ad-hoc bizottság hatáskörének feltüntetése. Sem megállapodásra, sem, mint az a 2. oldal első bekezdésében van írva, kötelezettség vállalásra nem kapott felhatalmazást a bizottság.
Az első mondat pontatlan, azonosíthatatlan és nagyon különböző dolgokat fogalmaz meg homályosan:
- a "dokumentumok" helyett félreérthetetlenül kell a szerződést és a szerződésmódosítást megjelölni,
- miből származik a 27 MFt érték,
- a beruházási kötelezettség hogyan keletkezett, adósság-e, vagy szerződéses előirányzat,
- nagyon zavaró egyetlen mondatba fogalmazni egy éves költségvetés felülvizsgálati eredményével az egész megállapodást, különösen úgy, hogy később úgyis következnek pontosítások.
Az "Ebből a költségvetésből az ad-hoc bizottság a harmadik tételt elfogadta." mondat elfogadhatatlan:
- legfeljebb elfogadásra javasolja, mert ...,
- a mondat tartalma megérne egy külön bekezdést, és pontos tárgybéli azonosítást
- mi van a többi tétellel, holott a Képviselő-testület erről konrét határozati javaslatot kért.
Az 1. pontból összességében ki lehet sejteni, hogy a CASTRUM a beruházásban mintegy 20 MFt adósságot elismert, de nem látjuk, hogy
- elzárkózott az azonnali, pénzbeli, biztosítékkal alátámasztott megtérítéstől,
- ki vannak-e zárva ebből a jövőbeli, vízforgatókkal kapcsolatos beruházási tételek,
- hogyan alakul a múltbeli és jövőbeli inflációs értékkövetés figyelembevételével ez a tétel,
- miért mondunk le az 1999-2001 közötti időszak beruházás ütemezésének a jogáról?
A 2. pont ugyancsak szerényen elhallgatja a több éves tartozás tényét, és nem rendelkezik az adósság azonnali rendezéséről, sőt később a megfizetést új szerződés létrejöttéhez kötik.
A tűzkárról történt egyezkedésben
- a képviselőknek világosan kellene látni a falu vagyonában keletkezett kártételeket is,
- a "büfébérlők"-kel az Önkormányzatnak nem volt közvetlen jogviszonya, a bérlő és albérlők közötti szerződéses és biztosítási viszony helyébe az ad-hoc bizottság legfeljebb személy szerint vállaljon kötelezettséget,
- én nem tudom követni, mi az az 1,4 MFt,
- a 24 MFt-ot a "strand érdekében szándékozik felhasználni" formában írnám.
A 4. pont és az utána következők hibái:
- újabb szerződés nélkül lemondunk a múltbéli követeléseinkről,
- semmilyen biztosítékot nem kérünk kikötni az új szerződésben az eddig tapasztalt magatartással szemben,
- ezzel a megállapodással semmissé tesszük a CASTRUM eddigi szerződésszegő megítélését, később csak kemény elszámolási gondokkal bonthatunk szerződést,
- azelőtt összekötjük magunkat végérvényesen a CASTRUM-mal, mielőtt a biztosítási díjat, vagy bárminemű erre vonatkozó kötelezvényt kapnánk a biztosítótól,
-nincs megfogalmazva előirányzat a jövőbeli bérleti díj mértékére,

Leányfalu, 1999. január 26.
Dr Tóth Béla