A termálkút jobb hasznosítása

A termálkútból az engedélyezett vízkivétellel évi mintegy 20 millió forint értékű hasznosítható energia távozik. Ekkora értékkel már illik gazdálkodnia a termelőberendezés tulajdonosának, azaz az a falunak. A lehetséges megoldások műszaki részletei a legközelebbi szakterületem körébe tartoznak.
A jelenlegi önkormányzatnak két ízben ajánlottam, hogy közreműködünk ennek az értéknek jobb és egyéb hasznosításában. Egy megbeszélést követően többet nem kerestek meg. (Pedig csak a ténylegesen befolyt haszonból kértünk jutalékot.)
Például a strand öltözőinek téli fűtése ebből az energiából mindenképp megoldható.
A vízforgató berendezés (ami a pereskedés révén úgy került és kerül majd rengeteg pénzünkbe, hogy közben már használhatatlanná avult) révén az engedélyezett termálvíz egy része más módon is hasznosíthatóvá válik.
A kedvező geológiai adottságok láttán fel akarom mérni egy olcsó vízvisszatáplálás lehetőségét. Így további geotermikus energia kitermelésére lenne mód. Hasznosításának megoldása nem egyszerű, de nem lehetetlen, és mindenképp a falu javát szolgálná.

A strand és az idegenforgalom

Elöljáróban engedtessék meg nekem, hogy itt a rövidség kedvéért idegenforgalomnak nevezzem mindazt a mozgást a falunkban, ami nem a helybéli lakosságtól származik, beleértve a Dunakanyarba átutazó budapestieket is.
Bizonyára mindenki olvasta a hírt; Nagymarosra a Duna fenekén közműalagútban átvitték Lepence vizét. Hát ez nem semmi. Nekünk az ölünkbe pottyant a strand, és csak a baj van vele. Azzal az évi mintegy 20 millió Ft energiaértékkel együtt, amit kivesz a termálkútból.
Évek (évtizedek?) óta nagyon sokan mondják téliesíteni kellene. Állítólag ingyen kaptunk volna medence takaró sátrat, csak a gyártó céget reklámozó feliratot kellett volna engedélyezni rajta. Mint annyi más, ez sem jött össze.
Miskolc egyik legnagyobb strandján a téliesítettség sokáig azt jelentette, hogy az öltözők fűtöttek voltak. Az épületek és a távolabbi medencék távolsága nagyobb, mint Leányfalun, mégis külön élvezetet jelentett a hidegben futni, és a meleg vízbe beugrani.
Tehát alig kerülne többe, mint elhatározásba, hogy a strand télen is nyitva legyen. Ugyanis az öltözők fűtési energiáját, mint egyik jelentős üzemeltetési költséget, ki lehet termelni a termálvízből. A kevésnek kikiáltott engedélyezett vízkivétel forgatóberendezéssel, jobb vízgazdálkodással biztosan megoldható. Persze jó gazda módjára, az egész falu érdekét szem előtt tartva kellene kezelni a strand, mint a falu legfőbb idegenforgalmi vonzerejét jelentő létesítményének ügyét. Bizonyára most azt gondolják; a kibicnek semmi sem drága, és egy képviselőjelölt annyit ígér, amennyit nem szégyell. Bizonyítékul szolgáljon arra, hogy komolyan gondolom az itt elmondottakat az, hogy annakidején a mi cégünk is pályázott egy tőkéstárssal az üzemeltetésre. Ma is vállalkoznék rá, hogy pályázzunk.
A szervezési munka viszont bonyolultabb, mint amit egy érdektelen külső üzemeltető hajlandó felvállalni. Országszerte probléma, hogy a strandokat nem lehet fenntartani a belépődíjakból. Ez ugyanaz a probléma, mint az autópályadíj, ha magas, akkor kevés a vendég. Aki nem ismeri a mondást; "Kleine fische, gute fische.", az könnyen ráfizet. Manapság egy család strandbelépőjét (nálunk pluszban az útiköltségét) sokan nem tudják megfizetni. Pedig a strandunk jelenlegi állapota nem igazán a tehetősebb rétegeket vonzza. A látogatottság érdekében a belépődíjat olyan alacsonyan kellene tartani, ami még nem okoz telítettségi problémákat. A nyereséget a bent kapott szolgáltatásból kell kitermelni azoktól, akik képesek megfizetni. Persze ehhez korrekt kapcsolatrendszer szükséges a bérlőkkel. És színvonalas, sokoldalú szolgáltatást kell nyújtani. Én feltétlenül keresnék lehetőséget a strandnak a Dunapartra való kiterjesztésére, ahol az újabb területtel, a vízisport lehetőségével lehetne növelni a forgalmat.
Nem akarom tovább sorolni a lehetőségeket, hiszen mindez most csak a levegőben lóg. De a Leányfaluért Polgári Szövetség és minden ismerősöm világosan látja, hogy a strand és a dunai sport eszmei és anyagi fejlesztése óriási hatással lenne falunk idegenforgalmára. Összességében még azt is ki lehet gazdálkodni, hogy a falu lakossága, fiataljai, nyugdíjasai kedvezményesen élvezzék saját tulajdonukat.

A LEÁNYFALUÉRT POLGÁRI SZÖVETSÉG támogatásával

Leányfalu, 1998. aug. 26. Dr Tóth Béla