Leányfalu Nagyközség Önkormányzat
Polgármestere részére

LEÁNYFALU
Petőfi S. u. 15.

Tárgy: leányfalui strandfürdő vízforgató terve

Tisztelt Polgármester Asszony!

2000. szept. 26-án Alpolgármester úrnak címzett levelemben is (szóban testületi üléseken a témánál) jeleztem, hogy az egyre inkább halaszthatatlanná váló vízforgató tervezés indító fázisában, mint tulajdonos, legyünk jelen. Ennek ellenére, mint mindenben, utólagosan kell észrevételezni olyan hiányosságokat, melyek a nem tulajdonosnak kevésbé fontosak, ugyanakkor az utólagosság miatt fellépő jelentős idő és költség veszteség révén már sokkal nehezebben realizálhatók.
Az alábbiakban küldöm azokat az észrevételeimet, melyek befolyásolják a strand jövőbeli működési körülményeit, a termálvízzel való gazdálkodás hatékonyságát Kérem használja fel ezeket legjobb belátása, lelkiismerete, nem utolsó sorban, kötelessége szerint.
Kérem továbbá, amennyiben az ellenérdekelt vagy más félnek ellenvéleménye van, akkor teremtsen lehetőséget hivatalos, jegyzőkönyvezett vitára, esetleg más hozzáértő meghívásával, mert csak ilymódon lehet jogszerűnek tekinteni a képviselői észrevételek mellőzését, még abban az esetben is, ha a polgármester képes megítélni a téma szakmai részleteit.
Felelőtlenség tovább húzni az időt, mert
- most már alig van valószínűsége annak, hogy olyan privatizációt valósítson meg ez a Képviselő Testület, amelyben az új tulajdonos(ok) a régi berendezések teljes megszüntetésével indítanának egy új fürdőt,
- egy és fél év múlva minden medencének vízforgatóval kell rendelkeznie,
- két és fél év múlva megszűnik a bérleti viszony,
- most van lehetőségünk támogatásra pályázni,
- minden elpocsékolt termálvíz köbméter a falu bevételi lehetőségét fogja csökkenteni,

I. Alapvető probléma, hogy csak két medencét szolgál ki a tervezett létesítmény.
121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről
3. §.
(3) Az üzemeltető az e rendelet hatálybalépésekor meglévő közfürdők vízforgatás nélkül üzemelő medencéjének vízforgató berendezéssel történő ellátására vonatkozó, technológiát is tartalmazó tanulmánytervet a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül elkészíti, és jóváhagyásra a városi intézetnek megküldi.
(4) A 3. § (1) bekezdése szerinti vízforgató berendezéssel az elfogadott ütemterv szerint, de legkésőbb 2002. december 31-ig kell a medencéket felszerelni.
Az engedélyezési tervnek a (3) bekezdés szerinti tanulmánytervre hivatkozva, az abban foglaltak szerint kellene készülnie. A medencék vízforgatóval való ellátásáról szóló tanulmánytervet a CASTRUM Kft-nek 1997-ben el kellett készítenie, és a tisztiorvosi szolgálattal jóvá kellett hagyatnia. Tehát lényegét tekintve minden medencére vonatkozóan engedélyezési tervnek kellene lennie.
A fenti kormányrendelet értelmében jogszabályt sértő a 14/2001 (I. 22.) KT határozatunk, ha az valóban csak a két medencére vonatkozik (a jegyzőkönyvet nem láttam, soha nem halottam észérvet arról, miért elegendő két medencét megoldani, a jegyzőnek, mint elsőfokú vízügyi hatóságnak, ebben intézkednie kellett volna).
Nem beszélve arról, hogy minden vonatkozásában előnytelen az Önkormányzat számára, ha ismét elodázzuk a vízforgató teljeskörű létesítését;
- a bővítés számára újabb építészeti objektumok kellenek,
- a régihez való csatlakoztatás többlet költséggel jár,
- továbbra is magas marad a termálkút terhelése (a strand- és melegvizes medencét szinte folyamatosan kell tölteni), kevesebb eladható geotermikus energia marad,
- ismét időhátrányban leszünk, kiszolgáltatva az éppen jelen lévő üzemeltetőnek, és szűkös költségvetésünknek, a fürdő hatósági bezárását kockáztatva.

II. Nem foglalkozik a terv azzal a problémakörrel, hogy a pótvíz igény sokkal kisebb, mint az eddigi vízigény, amikor is a kutak gyakorlatilag folyamatosan üzemeltek. Ezidáig kapott információk szerint a kutak felszereltsége nem alkalmas a gyakori szivattyú indításra, a csökkentett teljesítménnyel való járatásra. Erre a feladatra esetleg új eszközöket kell beszerezni, és/vagy a termálkút melletti tartályokat üzemképes állapotba kell helyezni.
További probléma, hogy a lassú és szakaszos vízszállítás miatt a strandra érkező termálvíz hőmérséklete kisebb és erősen változó lesz, amivel a kezelő személyzetnek bánnia kell tudni. A pótvíz előállítás a medencénként különböző hőmérséklet és mennyiségi igény miatt egyébként is bonyolult, és tervezendő. A teljes gépészet kézi szabályozása elavult módszer, és rendkívül hozzáértő személyzetet igényel. Legalább számítógéppel támogatott vezérlés kellene, ami egy technológiai sémán megmondja a személyzetnek a követendő műveleteket. Az ehhez szükséges központosított mérőrendszer mellőzése kritikussá teheti a kézi üzemeltetést. A feladat digitalizált megoldása már nem jelent jelentős költségnövelést.

III. További fontosabb észrevételek, kérdések
1. Nincs energetikai tervezés a pótvíz-igényhez. Az előírt mennyiség elegendő-e a hőntartáshoz. Téli üzemmód esetén mi a helyzet? Alapvető érdeke az Önkormányzatnak, hogy ismerje, mennyi termálvizet fog fogyasztani a strandfürdő.
2. Nincs indokolva a régi épület lebontása.
3. A rendszerbe be kellene venni a zuhanyozók vízellátását, folyamatosan keringtetett gerincvezetékkel.
4. "FA-LAK felszerelés" sorsa. Viszonylag jelentős érték helyett terveznek csaknem ugyanolyan szűrőtartályokat. Az egész problémakör tükrében sürgősen lépni kell, mert vagy útban vannak, vagy fel kell vállalni a felelősséget az eltávolításukért úgy, hogy esetleg ki is kell fizetnünk az árát.
5. Úszómedence rekonstrukciója:
- csőtörés volt tavaly, ami miatt át lettek kötve a vezetékek; rendeződött?
- a medencefenék alól jövő gépészeti csatornában évek óta víz van; mikor, hogyan oldják meg a problémát?
6. Mivel bizonyítható, hogy a szükséges villamos energia nem áll rendelkezésre a gépháznál, amikor a Csepel kút szivattyújához ezidáig körülbelül ennyi energia kellett. A Csepel kút szerepe a jövőben jelentősen csökken, különösen, ha minden medence forgatós lesz. A Csepel kút használhatósága hatósági kérdést is felvet, mert a fenti kormányrendelet védőövezet biztosítását írja elő.
7. Mi a szennyvíz jellegű hulladékvíz elhelyezés térítési rendszere? Mérőeszköz biztosított?
8. A G-13 rajzon a 8 hajfogó miért nem a kiegyenlítő tartály előtt van?
9. A szövegben (és a valóságban) a vízbevezető és elvezető gyűjtővezetékek ki vannak építve, ugyanakkor a G-2 rajzon új vezetékként vannak jelölve.

III. Egyéb észrevételek, kérdések
a) A G-13 rajzon a 20 jelű légkompresszor nem szerepel a műszaki leírásban, és az energiaigény összesítőben.
b) 5. pont utolsó bekezdésében említett állványcsövön elhelyezett légbeszívószelep a G-13 ábrán hol van?
c) Pelyhesítőszer adagolás: első mondatában: "tömény oldatban, közvetlenül a szállító edényből ...", következő lap tetején: "(szükséges oldatot kell készíteni)"
d) Mivel történik a forgatási teljesítmény beállítás? (A HAWLE szintszabályozó indítja a szivattyúkat, így az nem folyamatos érték.) A kiegyenlítő tartály előtti szeleppel? Honnan tudja a kezelőszemélyzet a jó beállítási értéket?
e) Az 5.3. Vezérlés szabályozás pontban; helyileg hol történik a folyamatos mérés? Mi az adagolás alapmennyisége (ha a keringtetés nem folyamatos - a HAWLE által vezérelt -, és nem folyamatosan mért). Mi az elő- és utófertőtlenítés aránya, előírása? Éppen szünetelő keringtetés nem okoz veszélyes túladagolást?
f) Miért van összekötve az úszómedencéhez tartozó kiegyenlítő tartály a gyermekmedence elvezetéssel? Biztonsági tartalék képzésből? Akkor a hőmérséklet korrekciót a pótvízzel, legalább technológiai utasításban kell szabályozni.
g) Gyermekmedence forgatási teljesítménye rendkívül magas, bár előírás szerinti.

Leányfalu, 2001. június 1.

Leányfalu Nagyközség önkormányzati képviselője
______________________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________________

Dr Tóth Béla Leányfalu Kálvária u. 8.
Tel./Fax :383-044, e-mail: esco.toth@mail.datanet.hu