Összefoglaló beszámoló
a Leányfalui Strandfürdő 1999. évi ellenőrzési tapasztalatairól

A mellékelt dokumentumok részletes képet adnak az Önkormányzat - Strandfürdő - CASTRUM KFT kapcsolatokról. Itt külön csak a főbb, és testületi állásfoglalást igénylő és problémás szempontokat mutatom be.
Összefoglalóan megállapítható, hogy jelentős vagyoni és pénzügyi hátrány ér bennünket, ha folyamatos ellenőrzés nélkül kezeljük ezt a bérleti viszonyt, ami természetesnek tekinthető arról az oldalról, hogy elsősorban mindenki minél nagyobb nyereséget igyekszik képezni.

I. A bérleti szerződésből származó problémák.
1. A szerződés nem rögzíti az értéknövelő beruházás fogalmát. Így korábban előfordult, hogy ha felújítási tevékenység során az új dolog használati értéke magasabb lett, mint volt, az egész tevékenység költségeit értéknövelőnek állították be (pl. járdaburkolat cseréje), holott legfeljebb az anyagköltség többletéből származott valós értéknövekedés.
2. Általában az átadott új értékek 1000 Ft értéken kerülnének az önkormányzat vagyonleltárába. Ez a technika olyan könyvelési vagyonvesztést okoz, amely a strand esetleges értékesítésekor kisebb eladási árhoz vezet, továbbá gazdaságilag követhetetlenné teszi az amortizációs (felújítási) igényeket. Ezt a tényt a könyvvizsgáló is szóvátette a jelentésében.
A felújítási tevékenységet az amortizáció mértékében kellett volna nevesíteni.
3. Szerződés szerint évi 100 em3 termálvizet kell térítésmentesen adnunk a strandnak (140 em3 az engedélyezett mennyiség), amit a CASTRUM KFT szóban kifogásol, és a tárgyévben kb. 200 em3-t használt el. Homályos a termálkút üzemeltetésének és a harmadik fél részére eladott termálvíz kezelésének kérdése.

II. Információs problémák
1.A tisztiorvosnak az 1999. április 30-án kelt, a strand üzemeltetési engedélyéről szóló határozatának 1. pontja: "Az úszómedencét a 2000. évi szezonnyitásig visszaforgatóval kell ellátni és beüzemelni. Határidő: 2000. április 25. Felelős: Leányfalui Önkormányzat (mint tulajdonos)". Erről sem a Polgármesteri Hivatal sem a CASTRUM KFT nem tájékoztatta az ügyben eljáró képviselőket. Augusztusban, szóban Kisérdi úr jelzett ilyen kötelezettséget, de úgy hatott, mint a CASTRUM Kft újabb túlzó igénye.
2. A műszaki naplózási fegyelem tarthatatlan. Nem lehet pontosan megállapítani a vízfelhasználási mennyiségeket; eltérés és nagyfokú hiányosság van a strandon és a termálkúton vezetett adatokban, a vízóra meghibásodások rögzitése nem alapos, és a kijavítás lassú. A víz klórtartalmának jegyzésén kívül a többi adat nagyon hiányos. A jövőben a felügyeleti rendszer ezen változtatni fog.
3. A gazdasági naplózási fegyelem is tarthatatlan, gyakori adóhatósági ellenőrzés indokolt.

III. Gazdálkodási problémák
1. A vízfelhasználás mértéke rendkívül magas. A falunak gazdasági érték a termálvíz, mindent meg kell tenni, hogy csak hasznosuló fogyasztás forduljon elő;
a) A CASTRUM KFT úgy üzemeltessen, hogy a szerződésen belül maradjon.
b) Forszírozni kellene a harmadik fél részére történő nyereséges értékesítést (állítólag a Szerencsejáték Rt igénye nagyobb, mint amit szolgáltatunk)
c) Abba az irányba kellene a strand fejlesztését terelni, hogy a téli fűtési energiát a falu adja el.
2. Becslések és szóbeli információk alapján, a FA-LAK Kft által az úszómedencéhez létesített visszaforgató üzembe helyezése mintegy 4 MFt költséggel megoldható, míg egy új létesítése 14 MFt lenne. Megítélésem szerint gazdasági értelemben csak rosszabbul járhatunk, ha a meglévő rendszert lebontatjuk és újat építtetünk. Más kérdés, ha szebb, korszerűbb megoldást igénylünk. Vízgazdálkodási szempontból viszont ugyancsak szükséges lenne mielőbb megoldani a visszaforgatást. Képviselő-testületi döntés kellene arról, hogy az úszómedencéhez a FA-LAK Kft által telepített visszaforgató berendezés a per állásától függetlenül üzembe helyezhetővé legyen-e téve. Az igazságügyi szakértői jelentés szerint is csaknem értéktelen a berendezés lebontva, tehát mindenképpen sok pénzünkbe kerül, akár használjuk, akár nem.
3. A strandon rendelkezésre álló szálláshelyek után a CASTRUM KFT 20 eFt üdülőhelyi adót fizetett. Ebből 35 férőhellyel és 150 nappal számolva 19 %-os kihasználtság következik a főszezonban, ami egy tulajdonos számára megengedhetetlen.
4. A iparűzési adó alapjául bevallott árbevétel is hihetetlenül alacsony. Ez a falunak közvetlenül adóbevételi hátrányt, és üzleti értékbeli hátrányt is okoz.

Leányfalu, 2000. március 17.
...................................
Dr. Tóth Béla képviselő