LEÁNYFALU NÉPESSÉGÉNEK ELEMZÉSE

(készítette: dr. Tóth Béla, 2004. dec. 12.)

(Ha a betűméret kényelmetlen az ön számára, meg tudja változtatni
a böngészőjének a NÉZET/SZÖVEGMÉRET/... menüpontjában)


InterStat.hu

Az analízis a Leányfalu Iskolaügyért Közhasznú Közalapítvány Kuratóriuma törekvéseinek adatokkal való alátámasztása érdekében, a kuratórium elnöke, Zsidei Barnabásné felkérésére készült, a Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Népjóléti és Szociális Bizottsága elnökének, Balláné Rák Évának a személyes segítségén keresztül.
Az analízis célja a leányfalui általános iskola mérete és a társadalmi igény egyensúlyának megismerése volt. A jelen munkával egyben ellenõriztük a 2002. évben készített ugyanezen célból végzett felmérésbõl levezetett elõrejelzések megbízhatóságát.

Összefoglaló megállapítások

a.) Leányfalu lakosságának gyarapodási üteme egyedülállóan magas az országban, és évrõl évre növekvõ. A gyarapodás döntõ többsége betelepülésbõl származik.

b.) A gyermekek létszámának évenkénti növekedése jelenleg is meghaladja egy általános iskolai osztály normális létszámának mértékét, és a gyarapodás tartósan növekvõ jellegû.

c.) Az iskolás kort elérõ gyerekek egy jelentõs számát elviszik vagy kijelentik a faluból - azaz az iskola befogadóképessége hatással van a falunk népesedésére, a lakosság összetételére.

d.) A mobilitásnak elképzelhetõ egy látszólagos összetevõje (amikor a lakás változási bejelentések mögött nincs valódi lakóhely változtatás), de kereszt ellenõrzésekkel is jól becsülhetõ a maradó népesség. Errõl igény esetén, önkormányzati adatokból lehet pontosabb képet kapni.

e.) A két évvel ezelõtti felmérésbõl elõrejelzett növekedés mértéke a statisztikai hibahatáron belül megegyezik a jelenleg kimutatható valós adatokkal. Tehát az egyszerû, könnyen hozzáférhetõ, olcsó analízis is elegendõ támpontot ad a falu jövõjének tervezéséhez.

Nem az analízisbõl származik, de célszerû itt kihangsúlyozni azt a szociológiai tényt, hogy az ember onnan gyökerezik, ahol gyermekéveit töltötte. Ha tehát leányfalui identitású emberekkel szeretnénk feltölteni falunkat, akkor gondoskodni kell arról, hogy gyermekeink itt nõjenek fel, leányfalusi környezetben, leányfalusi közösségben. Továbbá gondoskodni kell arról, hogy ne váljanak már gyermekkorban ingázó robotokká, és természetes törekvésük legyen itthon megélhetési teret létesíteni maguk köré.

1. Részletek a Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2001-2006 c. munkából

"A településrendszerben az agglomeráción kívüli kis falvak gyengülnek, szemben agglomerációban található nagyobb falvakkal."(3.2.2. Településrenszer)

"A fõváros népessége változatlan ütemben csökkent, míg Pest megyében a fogyás lelassult, és elindult a népesség gyarapodása, elsõsorban az agglomerációs településekbe történõ költözéseknek köszönhetõen. A jövõben Budapesten várhatóan tovább folytatódik a népesség átlagost meghaladó ütemû csökkenése, melyet a bevándorlás csak részben tud ellensúlyozni. Az agglomerációban a jövõben a jelenleginél mérsékeltebb ütemû népességnövekedés lesz megfigyelhetõ"(3.3.1. Demográfia)

"A rendkívül alacsony és csökkenõ tendenciájú születésszámmal párhuzamosan a halálozások száma tartósan magas. Bár Pest megye mind a születések, mind a halálozások számát tekintve kedvezõbb mutatókkal bír, mint a fõváros, a régiót alkotó mindkét területi egységben természetes fogyás tapasztalható: Pest megye esetében az országos mértéknél mérsékeltebb..." (3.3.1. Demográfia)

"A régión belüli vándorlás sokkal inkább jellemzõ, domináns a fõvárosból az agglomeráció irányába történõ, a szuburbanizációhoz köthetõ mozgás (elsõsorban a Budaörsi, Pilisvörösvári, Szentendrei, Dunakeszi és Gödöllõi kistérségek irányába). Pest megye, elsõsorban az agglomeráció vándorlási többlete ennek megfelelõen kiugróan magas (1999-ben 17,4 ezrelék), amit kétharmad részben a fõvárosból kiköltözõk biztosítanak." (3.3.1. Demográfia)

2. Leányfalu népességének gyarapodása

A népesség-nyilvántartásból két-két adatot kaptunk meg és dolgoztunk fel minden egyes személyrõl; a születési dátumát és a Leányfalura történt bejelentkezésének dátumát (természetesen név és lakcím nélkül). A születési dátum alapján tudjuk elkülöníteni a gyerekeket, a bejelentkezés idõpontja szerint pedig további, az alább látott elemzések végezhetõk.

A következõ táblázat összefoglalóan jeleníti meg Leányfalu népességét és a két vizsgálati idõpont közötti változását:

Megnevezés

minden személy

15 év alatti gyermek

2002.04.18-án Leányfalura bejelentve

2433

361

14,8 %

2004.05.28-án Leányfalura bejelentve

2701

421

15,6 %

Maradandó gyarapodás a két év alatt

268

60

22,4 %

2002.04.18. után jelentkezett be

547

150

27,4 %

A két év során a nyilvántartásból kikerült

-279

-90

32,2 %

A maradandó gyarapodás egyszerûen az összesített lélekszámok különbsége a két felmérési idõpont adatai között, azaz valójában 268 fõvel több személyt számolhatunk ma falunkbeli lakosnak, mint 2 évvel ezelõtt. Azonban a beköltözési dátumok szerint az eltelt 2 évben 547 személy jelentkezett be! Tehát 279 korábban, különbözõ idõpontban bejelentkezett személy a 2 év alatt elköltözött, illetve kijelentkezett (õk már nincsenek a jelenlegi nyilvántartásban). Tehát településünk lakossága évente mintegy 10 %-al nõ és 5 %-al fogy, végeredményében 5 %-al nõ. Ez a migrációs tényezõ rendkívül magas érték, és valahol nem természetes (v.ö.: az 1. fejezet végén olvasható 17,4 ezrelékkel).

A fenti táblázat tanúsága szerint a gyermekek legnagyobb részaránya a kiáramló mozgásban volt vagy van. Célszerû volna természetében is látni a mozgások okát és valódi tartalmát (mennyiben kötõdik költözködéshez, illetve egyéb természetes folyamathoz, vagy mennyiben csak adminisztratív, például az adókedvezmények érdekében meglépett bejelentkezés, és netán a leányfalusikénti regisztrációt követõ kijelentkezés), azonban ilyen vizsgálatok ezekbõl az adatokból nem végezhetõk.

Az adatok között ebben a feldolgozásban az idõsek otthonaiban lakó személyek is szerepelnek, ami a gyermekek arányának mérõszámát a természetes viszonyokhoz képest csökkenti. Azonban a maradandó gyarapodás - mivel az otthonok befogadóképessége állandó -, a falu népesség növekedésének tényleges adminisztratív számait tükrözi. (2002-ben az otthonok lakóit kihagytuk, hogy a természetes gyermekarány elemzésének segítségével javíthassuk a jövõre vetített becslés elfogadhatóságát.)

A 2002-bõl az elõrevetített lakosság gyarapodáson belüli gyermekhányadot akkor 25 %-ra lehetett kalkulálni, míg a maradó gyarapodás tényadata 22,4 % lett, miközben az eltelt két év alatti bejelentkezésekben 27,4 % volt a gyermekek aránya. Két évvel ezelõtt óvatos becsléssel 150 fõ/év lakossági gyarapodást vetítettünk elõre, amibõl bejelentkezésekben 547/2 = 274 fõ/év, maradandó gyarapodásban pedig 268/2 = 134 fõ/év valósult meg. A gyermekek létszámában két évvel ezelõtt 38 fõ/év növekedés volt becsülhetõ, ami maradandóan 30 gyermek/év értékre adódott, azonban a bejelentettek értéke igen magas, 150/2 = 70 fõ/év, tehát közben "elköltözött" évente 90/2 = 45 gyermek.

A következõ diagram a beköltözési évek szerinti bontásban részletesebben mutatja a fenti táblázat tanúságait. Az egy-egy évben bejelentkezett személyeket összeszámolva megkapjuk azt a lélekszámot, amennyivel bõvült az adott évben Leányfalu lakossága.

A diagramban magyarázatra szorul a 2001. évi adatok azon ellentmondása, miszerint a 2004. évi adatok alapján többen vagyunk bejelentkezve, mint a 2002. évi adatok szerint voltunk. Normális esetben, amint a többi korábbi évben mindig, a 2004-bõl származó értékeknek kisebbeknek kell lenniük, hiszen utólagosan nem lehet senkit bejelenteni, csak a tárgyévben. Azaz a két feldolgozás között különbség kizárólag az elköltözésekbõl következhet be. A hiba abból származhat, hogy 2002.04.18-án az országos népesség-nyilvántartási adatbázis még nem tartalmazott minden 2001. évi adatot. Ugyanezt a hibát feltételezhetjük a 2204-bõl származó 2003. évi adatoknál is, és ennek a hibának tulajdonítható a gyermekhányad görbék végének természetellenes letörése is.

A falu lakosságának gyarapodási üteme 1991 óta növekvõ, 1998-ban a bejelentkezések száma hirtelen felugrott (nagy valószínûséggel az idõsek otthonai feltöltésének hatására) 250 fõ/év körüli értékre, és jelenleg tartósan ekörül az érték körül hullámzik. A gyermekhányad 98-tól azonban egyértelmûen monoton növekszik és a növekedés továbbra is elõre vetíthetõ. Az 1993-1998-ban bejelentkezett személyek között a gyermekek aránya 17 % körül volt, ami azt jelenti, hogy közöttük minden 6-ik személy volt gyermek. Családi mércével jobban szemléltethetõ a 17 % illetve az ezzel egyenlõ 1/6 részarány; vagyis ekkor 2 szülõvel és 3 nagyszülõvel költözik együtt mindössze egyetlen gyermek. Természetben ez az alacsony beköltözési gyermekarány abból adódhatott, hogy akkor többnyire idõsebb, pontosabban fiatalkorúakkal már nem rendelkezõ családok költöztek Leányfalura. 2003-ra a beköltözõk gyermekhányada 27 % körüli értékre emelkedik, ami a valóságban, ha figyelembe vesszük az idõsek otthonába költözötteket – akik gyermekek nélkül jönnek -, valamivel magasabb. A 33 % ill. 1/3-os gyermekhányad már egy olyan családdal szemléltethetõ, ahol 2 szülõvel egy gyermek él együtt. Számunkra az itt megfigyelt tendencia azt jelenti, hogy a korábbi, csendes, "öreges" fejlõdést visszafordíthatatlanul felváltotta az egészséges, teljes családok kiköltözése, akik bizony hozzák magukkal gyermekeiket akkor is, ha iskolai, óvodai elhelyezésük nehézségbe ütközik.

Ezen a grafikonon a két gyermekhányad görbe közötti különbséget az a tény okozza, hogy az adott évben Leányfalura került gyermekek közül a második feldolgozási idõpontig néhány "kinövi" a 15 év alatti korosztályt, azaz az egész család jelenleg is Leányfalun él, de ezen görbe szerint "gyermekük már nincs", ugyanakkor egy felnõttel pedig több lett. Ezen az okon kívül a 2004. évi feldolgozású gyermekhányad értéktõl a 2002. évi adat csak akkor kisebb, amikor családja nélkül távozik gyermek a faluból. Azonban az utóbbi eseteket a két görbe viszonylag párhuzamos futása nem támasztja alá, pontosabban az ilyen esetek száma nem jellemzõ. Az a tapasztalat, hogy a két idõben felvett gyermekhányad görbe ezen a grafikonon párhuzamos, azt jelenti, hogy a két év közben eltávozottak összetétele ugyanolyan, mint a bekerülésükkor volt. Tehát a migráció, úgy a valós (költözködéssel együttjáró), mint a csak adminisztratív (kizárólag be-, kijelentkezésekre korlátozódó) része döntõ többségében komplett családokat érintõen történt, történik.

Nem tartozik közvetlenül az iskola létszámához, de a várható szüléseken keresztül közvetve a lakosság életkora megoszlásának elemzése is hasznos lehet.

A következõ grafikon összefoglaló adatai:

Korcsoport

Megnevezés

2002.04.18-án

2004.05.28-án

Változás

0<=kor<5

iskolára várók

114

129

13 %

5<=kor<15

potenciálisan iskolás korúak

252

298

18 %

15<=kor<20

helyét keresõ fiatal

110

116

5 %

20<=kor<60

aktív korúak

1377

1554

13 %

60<=kor

nyugdíjas korúak

580

604

4 %

  nem aktív korcsoportok összesen

1056

1147

9 %

A korcsoportok kijelölése nem a társadalmi sajátosságok szerint, hanem az egyszerûbb feldolgozási szempont szerint történt, de a tendenciák így is jellemzõek. A potenciális jövedelemszerzési lehetõség szerinti összevonásokat (aktív - nem aktív korúak) azon képviselõink figyelmébe ajánlom, akik amellett lobbiznak, hogy a személyi jövedelemadó leosztás növekedjen az önkormányzatok állami juttatásában (természetszerûen a lélekszám szerinti leosztás terhére), és jusson eszükbe, hogy a nem aktív korcsoportba sorolt személyek után nem kapjuk az SZJA visszaáramoltatást.

Ha 20-30 év közé tesszük a potenciálisan szülõképes kort, akkor közelítõleg 150 pártól várható a jövõben gyermekáldás, ami nem csekély szám akkor sem, ha nem tudjuk hányuknak van már jelenleg is gyermeke, és hányan tervezik, hogy elérik vagy meghaladják az optimális 2 gyermekes szintet.

A gyarapodási görbe a 2004. évi létszám és a 2002. évi létszám változását mutatja a 2002. évi lélekszám százalékában. A diagramról szembetûnõ, hogy a gyarapodási görbén a 10-15; 35-40; 60-65 éves korcsoportban jelentõsen kiugró maximumok vannak. A 10-15 és 35-40 korcsoport gyarapodása még azonos is; 30 %. Ez a számszaki rendezettség felveti a valószínûségét annak, hogy a 35-40 év közötti korcsoport többségében olyan szülõ aki az õ 10-15 éve született gyermekeivel együtt jött Leányfaluba (mivel õk 10-15 éve voltak 20-30 év közöttiek). A 60-65 éves korcsoport növekedés jelentõs része pedig a velük együtt költözött elõzõ generáció, akiknek átlagosan ugyancsak 25 éves korában született a jelenleg a 35-40 éves korcsoportba tartozó gyermeke. Ennek az érdekes adategyezésnek az üzenete az egyéb ide kapcsolható adatokkal az, hogy az elmúlt két év olyan hatással volt a migrációra, aminek következtében az olyan egészséges családok gyarapodnak Leányfalun, melyben két gyermek és egy nagyszülõ költözött a falunkba (többségében feltehetõleg egy háztartásba) az ereje teljében lévõ házaspárral együtt. (Azért meglehetõsen élettelen a fogalmazás, mert ne feledjük, hogy az itt tárgyalt maradandó gyarapodás a bevándorlásnak és az elvándorlásnak az eredõje.)

Szót kell ejteni a népesség várható felsõ határáról, amit statisztikai elemzõ munka csak nagyon közvetetten tud elõre vetíteni. Az ebben és a következõ bekezdésben szereplõ számok nem pontosak, de pontos adatok nem álltak rendelkezésemre, és az összefüggéseknek jelenleg a figyelemfelkeltésen kívül más jelentõsége nincs.

A település szerkezeti koncepciót elõvezetõ tanulmány 4300 fõ körül állította be Leányfalu várható népességét, és ha gyermekeink aránya 1/3 körül marad, akkor az mintegy 1420 gyermeket jelent. 15 éves korosztályig terítve ez közel 100 fõ korcsoportonként. Tehát legkevesebb 3-3 osztályos iskolára lesz valamikor szükség!

Nem ismerem, hogyan jutottak a 4300-as számhoz, de elképzelhetõ, hogy alulbecsülték. Jelenleg alig 1000 ingatlanon él a fent összeszámolt 2700 személy. De Leányfalun 4000 db körül van az ingatlanok száma! A 4000 ingatlanból mintegy 400 a beépítetlen. Tehát annak az elõrevetítése, hogy az 1000-bõl indulva milyen ütemben lakjuk be a 3600 ingatlant, meglehetõsen nehéz. A betelepülés üteme Leányfalutól jelentõs mértékben független. Budapest országon belüli különös munkaadói vonzása még hosszú ideig várható. A Budapestrõl való kiköltözési törekvés ugyan összességében gyengül, de az eddig látottak alapján ez a tendencia Leányfalu vonatkozásában nem észlelhetõ. Különösen a Település Szerkezeti Tervnek köszönhetõen a teljesen lakótelepüléssé válás nem valószínû, érvényre juttatásától függõ arányban maradnak üdülõingatlanok is a falunkban, de a jelenlegi migrációs dinamikát a lakott és nem lakott ingatlanok különbsége, mint differenciális tényezõ erõsen befolyásolja.

3. A leányfalui gyermekek adatainak analízise az iskolai férõhely tükrében

A fenti adatok szerint 421 fõ 15 év alatti gyermek él Leányfalun. Közülük 271 fõ ikoláskorú, ami osztályonként 30-34 fõ (a számszaki bizonytalanság az évvesztesek és a korábban az iskolába bekerülõk megítélhetõségében van). Azaz az egyosztályos általános iskola Leányfalun „megtelt"!

Az alábbi grafikon a gyermekeink korának eloszlását szemlélteti születési évszámuk szerint ábrázolva. A születési év lényegében azonos az egy-egy iskolai évfolyamnak megfelelõ korosztállyal. Az, hogy az iskolában ennél kevesebben vannak, az azt jelenti, hogy a különbözet részben máshol jár iskolába, részben pedig csak papíron tartozik Leányfaluhoz.

A legfontosabb tény, amire oda kell figyelnünk, az az, hogy az iskoláskorúak egy-egy osztályra jutó lélekszáma már 2002-ben is általában meghaladta a még elviselhetõ 25 fõt, 2004-re pedig minden korcsoportban növekedett, több osztálynál 30 fõ felé. Jelenleg az iskolás kor elõtt álló gyermekek száma már most az egy-egy elsõ osztály befogadóképessége körül ingadoznak (24 fõ). A várható növekedés dinamikáját az 1. és 2. trendvonal közötti különbözõség szemlélteti.

Ezek a trendvonalak az eloszlás ingadozását igyekeznek kiegyenlíteni a következtetések megkönnyítése érdekében. Vigyázzunk azonban ezen trendvonalak értelmezésével! Annak ellenére, hogy idõtengelyen vannak ábrázolva, egyenként, önmagukban vett tartalmuk statikus és nem dinamikus, azaz az analízis idõpontjában létezõ, pillanatnyi eloszlást ábrázolják, ami eloszlásnak csak szelektálási paramétere idõ, a jövõre való extrapolálása értelmetlen. A két trendvonal közös jellemzõje az, hogy az iskolás korra esõ szakaszuk lényegében párhuzamos, tehát az iskolás korú gyermekek számának gyarapodása korosztálytól függetlenül zajlik, és függetlenül az osztályok befogadóképességétõl.

Az iskolás kor alatti korú gyermekek eloszlásának trendvonala azonban jelentõs változást mutat;

a) 2002-ben az iskolába kerülési idõpontot megelõzõen annál kevesebben voltak, minél messzebb volt az iskola (kivéve a 2000-ben születetteket),

b) 2004-ben - bár nagy bakugrásokkal - a 24 fõ körül ingadozik,

c) a jövõben a b) görbe alakzat valószínû úgy, hogy a szintje emelkedik évrõl évre.

Külön figyelmet érdemel az a jelenség, hogy úgy 2002-ben, mint 2004-ben az éppen iskolába lépõ korcsoportban születetteknek lokális minimuma van, illetve az iskoláskorúak körében abszolút minimuma. Ez egy közvetlen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az iskolába kerülés elõtt több gyereket elvisznek Leányfaluból, feltehetõen azért, mert itt nem fér be az iskolába. (Észszerûnek tûnõ magyarázat lenne, hogy a látszat-bejelentkezõk okozzák ezt a jelenséget, mivel ebben az idõpontban fontos érdekükké válik a gyermek valódi lakóhelyén való szerepeltetése. De a többi, a teljes családok együttlétét igazoló adatok tükrében inkább az iskola befogadóképessége szerinti cselekvés túlsúlya a valószínû)

A következõ diagram a leányfalun született személyek számát szemlélteti. Leányfalun születettnek tekintettük azokat, akiket születésük után 60 napon belül bejelentettek leányfalui lakosnak.

Az a tény, hogy a 2002. évi adatok nagyobb lélekszámot mutatnak a 2004. évi számoktól, abból származik, hogy 2002. és 2004. között néhányan valamilyen okból kikerültek a leányfalui nyilvántartásból. (Fordított állapot kizárólag feldolgozási hibából adódhat.)

A szaggatott vonal a 2002. évi feldolgozás alapján akkor feltételezett trendet mutatja, amiben óvatosságból a 2000-2002 évek kiemelkedõ értékét anomáliának vélve nem vettem figyelembe. A jelenlegi adatok azonban azt tükrözik, hogy a 2000. évben felgyorsult gyarapodás tartós tendenciává vált, azaz leányfalui gyermekek születésének száma évrõl évre nõ. Ez az információ összhangban van azzal, hogy a Leányfalura telepedõ szülõképes 20-30 éves korúak száma évente 10 párral bõvül, ami tendencia több éve fennáll. Valószínû, hogy a közeljövõben Leányfalun születõ gyermekek száma 20 fõ/év felé növekszik, és erre rakódik rá a betelepülõ gyermekeknek az ezt az értéket meghaladó száma.

A következtetésekben figyelemmel kell lenni arra, hogy az "elköltözõ" gyermekek száma is gyorsan nõ (a 2000. és 2002. között születettek száma 2002. és 2004. között 44-31=13 fõvel csökkent, ami többszöröse az elõzõ korosztályok fogyásának), bár, mint késõbb látjuk a 2000. évben Leányfalura került személyek anomálisan magas száma a fogyásban is anomálisan magas.

A következõ diagram a gyermekek Leányfalura kerülésének mikéntjét és idõbeli eloszlását mutatja be.

A jelölések jelentése a következõ:
1 - Leányfalun született, de még nem iskoláskorú,
2 - Leányfalun született általános iskolás korú,
3 - Leányfalura bejelentett iskolás kor alatti korú gyermek, iskolásan a 4-es jelölést fogja kapni,
4 - mikor iskolába lépett, Leányfalun volt bejelentve, de nem itt született,
5 - iskoláskorú volt, amikor bejelentették Leányfalura.

A gyermekek számának ugrásszerû növekedése 1996-ban kezdõdött. Ugyanebben az évben jelennek meg számottevõen azok a gyerekek, akik nem itt születtek, de iskolába lépésükkor már Leányfalun éltek. Megjegyzendõ, hogy a 2002-es feldolgozásban még 1994-1995-ben is volt közülük egy-kettõ. (Ugyancsak megjegyzendõ, hogy a fenti kép láttán kevéssé valószínû, hogy ezen két csoport tagjai éppen 7., 8. osztályosok lettek volna. Tehát a fenti diagram egy olyan jelenséget is sugall - enyhítve a betelepüléseknek is az 1996. után történt fellendülésével -, miszerint a „bevándorló" gyerekek többsége az iskola befejezése elõtt „el is vándorol". Pozitív tény viszont - és a máshol említett indentitási törvényszerûség közvetlen bizonyítéka -; az itt születettek maradandóak.)

Általánosságban azonban óvatosan értelmezzük azt, amit ez a diagram mutat. A mai dátumtól való távolodással arányosan látható drasztikus létszám csökkenésnek egyik nem elhanyagolható okozója, hogy a régebbi évekbõl fajlagosan mind több és több gyermek nõ ki a 8. osztályból, távozik el elköltözködés miatt. Másoldalról például a 2002. évben ide kerültekbõl csak 42-en várnak az iskolára (õk is az elkövetkezõ 0 és 4 év közötti idõben terítve!), a másik 42 az 1. és 8. osztályok között valahol már iskolába jár. Ne felejtsük továbbá, hogy a 2003. év adatai hiányosak, tehát minden részértéke valószínûleg magasabb az itt láthatónál.

Nagyon szemléletesen jelenik meg azonban, hogy ‘96 után az addig 10 fõ/év leányfalui születés biztosan 20 fõ/év fölé emelkedik, továbbá az, hogy még ma is a gyermeklétszám alakulásában a beköltözés növekvõ mértékben domináns.

 

3. Az iskolás kor alatti korú gyermekek eloszlásának szemléltetése

Bár az elõzõ diagramokban részben már szerepeltek az itt kiemelésre kerülõ adatok, de az iskola jövõbeni terhelésének dinamikájára jellemzõ volta miatt elkülönítetten is célszerû áttekinteni az iskoláskorúnál fiatalabb gyerekek létszámának alakulását. Ezeken a diagramokon a "beköltözött" megjelölés a születést követõ 60 napon túli Leányfalura történt lakcímbejelentést jelenti.

 

A felsõ diagram statikusan mutatja az egyes korcsoportok létszámát, azaz azt, hogy a jelenlegi gyermek állományból mennyi lépne évrõl-évre iskolába, ha nem lenne számukban változás. Mindegyik korcsoport már most eléri vagy meghaladja egy-egy elsõosztály létszámának kívánatos felsõ határát, de a csoportok lélekszáma a fentiek tanúsága szerint az évek múlásával a beköltözõk-kel egyre nõni fog.

 

 

Az alsó diagram a kisgyermek létszám változásának dinamikáját szemlélteti a Leányfalura kerülésük éve szerinti eloszlással. A jelölésekben látható 2002-es és 2004-es szám az adatfeldolgozás évszámára utal.

Látható, hogy a 2000. év a beköltözések számában is és fogyásban is különleges év. Ha összevetjük a többi korcsoportra vonatkozó feldolgozásokkal, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a különleges mobilitás (és szülési kedv!) elsõsorban a kiskorú gyermekek számára vonatkozóan csúcsosodott ki. (Célszerû volna megismerni a természetbeli indítékát.)

Figyelemreméltó, hogy az 1998., 1999. és a 2001. évben Leányfalun születettek száma nem csökkent (közben ne felejtsük, hogy a "költözött"-tek száma attól is csökkenhetett, hogy a gyermek az eltelt két év alatt elérte az iskoláskort, az itt születettek száma viszont kizárólag "elköltözés" révén csökken).

Dr. Tóth Béla (sk. a webhelyen, de kinyomtatva nem)

Kedves Látogató!
Kérem, hogy az alábbi sorra kattintva, majd a megjelenő levelet akár üresen elküldve, jelezze vissza, hogy olvasta ezt az anyagot;
olvastam a "Leányfalu népességének elemzése" c. anyagot
Megtiszteltetés lenne számomra, ha a népesség változásáról önben megfogalmazódott, vagy más egyéb véleményét is beleírná néhány szóban a válaszlevélbe.

A webes megjelenést szponzorálja: